A virtuális valóság (VR) a számítógépes technológia használata szimulált környezet létrehozására. A hagyományos felhasználói felületekkel ellentétben a VR egy élmény részeként hozza létre a felhasználót. A képernyőn való nézelődés helyett a felhasználó elmerül a 3D-s világban, és interakcióba léphet vele. Azzal, hogy a lehető legtöbb érzékszervet – például a látást, a hallást, a tapintást és a szaglást – szimulálja, a számítógép a mesterséges világ kapuőrévé válik.
A virtuális valóság és a kiterjesztett valóság ugyanazon érme két oldala. A kiterjesztett valóságot úgy képzelhetjük el, mint egy virtuális valóságot, amelynek egyik lába a való világban van: a kiterjesztett valóság ember alkotta tárgyakat szimulál valós környezetben; a virtuális valóság egy mesterséges környezetet hoz létre, amely lakható.
A kiterjesztett valóságban a számítógépek érzékelőket és algoritmusokat használnak a kamera helyzetének és tájolásának meghatározására. A kiterjesztett valóság ezután a kamera nézőpontjából látható 3D grafikát jelenít meg, a számítógép által generált képeket a felhasználó valós világáról alkotott nézetére vetítve.
A virtuális valóságban a számítógépek hasonló érzékelőket és matematikai műveleteket használnak. Azonban a valódi kamera fizikai környezetben való elhelyezése helyett a felhasználó szemének pozíciója egy szimulált környezetben található. Ha a felhasználó feje elmozdul, a kép ennek megfelelően reagál. A virtuális objektumok valós jelenetekkel való kombinálása helyett a VR egy lenyűgöző, interaktív világot teremt a felhasználók számára.
A virtuális valóság fejre helyezett kijelzőjében (HMD) található lencsék a kijelző által a felhasználó szeméhez nagyon közel előállított képre tudnak fókuszálni. A lencsék a képernyő és a néző szemei között helyezkednek el, azt az illúziót keltve, hogy a képek kényelmes távolságban vannak. Ezt a VR-szemüveg lencséjén keresztül érik el, amely segít csökkenteni a minimális távolságot a tiszta látás érdekében.
